Tihany
Az apátság a Habsburg-történelem lábjegyzeteként is szerepel – Ausztria utolsó Habsburg-császára, I. Károly rövid ideig itt volt fogságban, miután másodszor próbálta visszaszerezni Magyarország trónját. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Echo latin szó a görög ekhó után, melynek jelentése: visszhang. Voltak versek erre a visszhangra, mint Csokonai Vitéz Mihály és Vörösmarty Mihály, de a leghíresebb Garay Jánosé, összefoglalva a hely legendáját.
A legenda szerint a Balatonról partra mosott "kecskekörmök" kapcsolatos, amelyek valójában őskori kagylók sarkai. ''A történet szerint élt a félszigeten egy világszép hercegnő, akinek mindenki messzeföldről a csodájára járt. Ám mindhiába, ugyanis az aranyszőrű kecskéket legeltető lány néma volt. A Balatonból kiemelkedő hullámkirály szeme is megakadt a szépséges királylányon, kért is tőle egy bögre kecsketejet beteg fiának. Ennek fejébe feloldja őt a némasága alól. Ám a királylány az ajánlatot visszautasította, a hullámkirály fia pedig belehalt a fájdalomba. A fiú apja éktelen haragra gerjedt, és a kegyetlen királylányt sziklába záratta. a magára maradt nyáj a tóba veszett, körmeiket azóta is partra hordja a víz. A királylány pedig azóta is sziklába zárva vezekel bűneiért, minden arra járó kérdésére felelnie kell. Ő ugyanis a tihanyi visszhang.'' A kikiáltó lányra emlékeztető kő még mindig látható a falu közelében.
A Balaton partján áll a Habsburg császári család egykori nyári rezidenciája, amely a család magántulajdonában maradt a második világháború végéig. Azután szállodaként használták, de most újra magánkézbe került, és nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.
Tihany lakói rendelkeznek a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel, és a faluban a legmagasabb a lakásárak egész Magyarországon. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.
Tihany a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.
A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.
A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, „amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára.” – írják róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.
A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.
A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.
Térkép - Tihany
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |